
Megéri-e kilépni az EU-ból?
Mindennapossá vált az EU-val szembeni kardokodás a kormánypropagandában, és Magyarország helyzete egyre bizonytalanabb a nemzetközi szövetségekben. De mivel jár valójában, ha egy ország elhagyja az Európai Uniót?
A Középidő egy osztrák-magyar beszélgetős műsor, amely mostantól magyar kiadással is jelentkezik az Átlátszón. Ez program az Eurozine, a Display Europe és az Okto TV közös produkciója, amelyben Bécsben és Budapesten, Varsóban és Brüsszelben szólalnak meg válogatott művészek, kutatók, újságírók és szakemberek Európa minden sarkából.
Az évad indításaként Papp Réka Kinga műsorvezető Brüsszelben beszélget három EP-képviselővel az EU-n belüli korrupcióról, és Magyarország kitüntetett helyéről ebben a mezőnyben.
Az Európai Unió GDP-jét 2024-ben 17 ezer milliárd euróra becsülik, ami a világgazdaság körülbelül egyhatodát teszi ki. (Ez körülbelül 6 800 000 Mészáros Lőrincnek felel meg.) Az Európai Unió továbbá a Föld egyik legnagyobb közfinanszírozója is. A korrupció a becslések szerint évente 179 és 990 milliárd euró közötti költséget jelent az Európai Uniónak, ami GDP-jének 6%-át teszi ki.
Az összes uniós támogatás 80%-át, azaz öt forintból négyet maguk a tagállamok maguk kezelnek és osztanak szét, tehát az egyes országoknak nagyon nagy beleszólásuk a pénzek felhasználásába. Ez ugyanakkor visszaélésre is módot ad, meglehetősen laza szövetségi felügyelet mellett.
A legnyilvánvalóbb példa Tiborcz Istváné, aki néhány év leforgása alatt csodával határos módon az ország leggazdagabbjai közé tornászta fel magát, tenderek tengerét nyerve köz- és uniós forrásokból! Készült is a visszaélésekről nagy sajtóvisszhangot kapott OLAF jelentés, a számonkérés azonban Magyarország hatéskörébe esett volna. Magyarország végülis nem vonta felelősségre a miniszterelnök vejét.
A nyáron beiktatott új parlament három képviselője az olasz maffia pályázatkezeléséről, a rendszerszintű korrupció hungarikum jellegéről és az Európai Parlamentet megbénító tényezőkről beszélget a műsorvezetővel az Európai Parlament brüsszeli épületének stúdiójában.
Daniel Freund német politikus, 2019 óta az Európai Parlament tagja a Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjában. Egy független etikai testület létrehozásán dolgozik, amely az uniós intézményekben fellépő összeférhetetlenséget követné és szankcionálná. A magyar kormány kifejezett ellenéségének tekinti, amióta Freund vehemensen követeli az Orbán rendszer visszaéléseinek büntetését.
Sabrina Pignedoli 2019 óta képviseli Olaszországot az EP-ben. Újságíróként maffia témákra szakosodott, képviselőként pedig bűnszövetkezetek jelenségével kapcsolatban ad tanácsot a vonatkozó EU bizottságnak.
Gwendoline Delbos-Corfield az Európai Zöld Párt francia tagja, szintén EP képviselő. Korábban a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság alelnöke volt, 2021 óta a Konferencia Európa Jövőjéről küldöttségi tagja.
A műsor az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Mindennapossá vált az EU-val szembeni kardokodás a kormánypropagandában, és Magyarország helyzete egyre bizonytalanabb a nemzetközi szövetségekben. De mivel jár valójában, ha egy ország elhagyja az Európai Uniót?
Egyre kevesebb a törvényes lehetőség a tüntetésre, és ezeknek egyre kevesebb a hatása. Meddig mehet el a tiltakozás egy elnyomó rendszerben?
A migráció egy évtizede áll a magyar belpolitika közzéppontájban. 2015 óta Orbán Viktor azon veri az asztalt, hogy minél kevesebb embert szabad máshonnan beengedni Európába, miközben Európa munkaerő-hiánnyal küszködik és nem tudni, hogyan fogják a roskadozó jóléti rendszerek eltartani az egyre öregedő lakosságot.
A hírversenyt nem minőségben vagy gyorsaságban játsszák, hanem volumenben. Ebbe tenyerel bele a generatív mesterséges intelligencia. A magyar mellett holland, szlovén és török nézőpont a Középidő új adásában.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!