Az Európai Unió erdőtüzei 2023-ban két luxemburgnyi területet, összesen több mint ötszázezer hektárnyi területet pusztítottak el. Bár Közép- és Kelet-Európában az idei ősz inkább az áradásokról, délebbre még javába tart a tüzek főszezonja, és az elkövetkező években a helyzet romlására számíthatunk.
A természeti tűzvészek kulcsfontosságú szereplője a klímaváltozás, amely megzavarja a Föld vízkörforgását. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy nedves területek nedvesebbé, a száraz területek pedig szárazabbá válnak. A növekvő szárazság miatt egyre több erdő gyengül meg, egyre több fa pusztul el, ami kiváló táptalajt jelent a tűz számára.
2023-as európai erdőtüzek szén-dioxid kiboszájtását 20 megatonnára becsüli az Európai Erdőtűz Információs Rendszer becslése szerint. Ez annyi, mint az eu-s légiközelekdés kibocsájtásának egyharmada.
Tökéletes 22-es csapdája: a klímaváltozás súlyosbítja az aszályokat és a hőhullámokat. Ez megsokszorozza az ilyen katasztrófákat, a kitörő tüzek pedig maguk is tovább fokozzák a globális felmelegedést.
És nem minden erdő születik egyenlőnek. Az őshonos fajok és robosztusabb, több rétegű élőhelyek általában életképesebbek, mint az ipari erdők. A megoldásoknak mindig az adott helyi sajátosságokhoz kell kiválasztani, és a katasztrófák megelőzése mindig jobb, mint a kármentés.
Az adás vendégei:
Barta-Vámos László tűzoltó alezredes a Belügyminisztériumnál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi és Kéményseprő-ipari Szabályozási Főosztály vezetője
Mariangela Paone olasz újságíró, a spanyol el Diario napilap munkatársa. Nemrég lenyűgöző multimédia riportot közölt a görögországi, portugáliai és spanyolországi erdőtüzekről, amit megnézhettek az el Diarion, de a mi műsorunknak otthont adó DipslayEurope.eu oldalon is. Mariangela a szerzője az „Athén négy évszaka” című könyvnek is.
Gremsberger Gábor a Climate Action Ltd. vezérigazgatója és alapítója. A klímacélok folyamatos megfigyelése céljából a Climate Action természeti adatokat gyűjt és elemez.
Vendéglátónk a budapesti CEU könyvtár, ahol a művelt közönség kutathat, dolgozhat, és a tetőszintről csodálhatja a gyönyörű budapesti kilátást. Köszönjük nekik!
A műsor az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.
Az itt kifejtett nézetek és vélemények csak a felszólalóké és a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.
Mindennapossá vált az EU-val szembeni kardokodás a kormánypropagandában, és Magyarország helyzete egyre bizonytalanabb a nemzetközi szövetségekben. De mivel jár valójában, ha egy ország elhagyja az Európai Uniót?
Egyre kevesebb a törvényes lehetőség a tüntetésre, és ezeknek egyre kevesebb a hatása. Meddig mehet el a tiltakozás egy elnyomó rendszerben?
A migráció egy évtizede áll a magyar belpolitika közzéppontájban. 2015 óta Orbán Viktor azon veri az asztalt, hogy minél kevesebb embert szabad máshonnan beengedni Európába, miközben Európa munkaerő-hiánnyal küszködik és nem tudni, hogyan fogják a roskadozó jóléti rendszerek eltartani az egyre öregedő lakosságot.
A hírversenyt nem minőségben vagy gyorsaságban játsszák, hanem volumenben. Ebbe tenyerel bele a generatív mesterséges intelligencia. A magyar mellett holland, szlovén és török nézőpont a Középidő új adásában.
