A migráció egy évtizede áll a magyar belpolitika közzéppontájban. 2015 óta Orbán Viktor azon veri az asztalt, hogy minél kevesebb embert szabad máshonnan beengedni Európába, miközben Európa munkaerő-hiánnyal küszködik és nem tudni, hogyan fogják a roskadozó jóléti rendszerek eltartani az egyre öregedő lakosságot.
Orbán Viktor 2022-ben Tusványoson arról értekezett, hogy Nyugat-Európa elsüllyed, mert ott összekeverednek a mindenféle “fajú” emberek, de bezzeg nálunk!
Fontos leszögezni, hogy az emberiségnek nincsenek fajai, a fajok keveredését gyanító szólamok leplezetlenrasszizmusról tanúskodnak. Valójában Magyarországnak sokkal nagyobb gondot okoz az aktív korú lakosság kivándorlása: a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta háromszázezren hagyták el az országot – a csúcseredményt éppen tavaly állítottuk fel.
A NER megalakulása óta 100 ezer kezdett inkább Ausztriában dolgozni, emellett Németország és az Egyesült királyság a kiemelkedő célországok.
Indult is 2023-ban egy új kormányzati program, amely szülőföldjére próbálja csábítani a kézzel-lábbal külföldre igyekvő magyarokat. Az újonnan gründolt Hazaváró pontokat a magyar lakosság legkedvesebb találkozóhelyén nyitották meg: a kormányablakokban.
A Hazaváró elődje a méltán elfeledett Gyere haza, fiatal program volt, amely 2017-es megszűnéséig mintegy 100 millió forintból összesen 105 fiatalt telepített haza – nem sokkal később a program vezetője Izraelbe ment dolgozni.
A kivándorlás valós okait, így az egyre dráguló lakhatást, az egészségügy szétesését, a közoktatás krízisét azonban szemmel láthatóan nem igyekszik megoldani a kormány.
Az aktív korúak jelentős része lehagyja az országot, és a legtöbben nem kalandvágyból teszik ezt. Bár a helyzetet súlyosbítja a kormány rablópolitikája, ez a jelenség nem egyedi az Európai Unión belül. Kelet- és Dél-Európa szerte küzdenek az országok: az európai bérvákuumnak és az ordító életszínvonalbeli különbségeknek köszönhetően Romániából több, mint 4 és félmillióan költöztek más EU országba, az ország lakosságának 16 és fél százaléka él és dolgozik külföldön. Ezzel ők vezetik az európai statisztikát, szorosan követi őket Horvátország, Bulgária és a balti államok. Bulgáriából egymillióra, Lengyelországból kétmillióra teszik a távozók számát.
A Középidő mai adásában egy török, egy román és egy dél-amerikai gyökerekkel bíró osztrák megszólaló beszélget Papp Réka Kingával arról, hogy ők mit tapasztalnak ki- és bevándorlóként, és hogyan érinti az anyaországainkat, hogy ennyi ember lelép onnan. A beszélgetést a lengyel fővárosban a varsói Osztrák Kulturális Fórum látta vendégül.
Merve Akyel az Eurozine művészeti vezetője. Merve Isztambulban született, de több mint 12 éve Bécsben él, szobrász és festő szakokon végzett a Képzőművészeti Akadémián és mivel nem tanult meg lazítani, a munka mellett a doktori kutatásán dolgozik: a nemi alapú erőszak kifejezéseit kutatja a kortárs török művészetben.
Ioana Pelehatăi a bukaresti Scena 9 online magazin főszerkesztője, amely románul és angolul is publikál. Sokat riportozik az orosz-ukrán háborúról, de korábban olyan emberi jogi kérdésekkel foglalkozott, mint a romaellenes rasszizmus és az LMBT+ jogok. A Scena 9 nemrég jelentetett meg egy dossziét ki- és bevándorlók tapasztalatairól.
Daniela Univazo forgatókönyvíró, dél-amerikai szülők gyereke aki Bécsben született és nőtt fel. Ő a Standard Time Talk show idei évadának vezető írója, és a saját játékfilmjén dolgozik, amikor épp nem ezt a műrot készíti.
A hírversenyt nem minőségben vagy gyorsaságban játsszák, hanem volumenben. Ebbe tenyerel bele a generatív mesterséges intelligencia. A magyar mellett holland, szlovén és török nézőpont a Középidő új adásában.
Ki dönti el, valami művészet-e, és hogy az a művészet értékes-e? Ki képviselhet egy intézményt, egy nemzetet, egy népet akár a maga műalkotásával, és mások miért nem? És legfőképpen: ki fizessen érte?
A turizmus megállíthatatlanul növekszik. A szállásadók és a helyi lakosok ezért ellenérdekelté váltak a nagyvárosokban. Kit és hogyan kell szabályozni? Hova vezet a drasztikus tiltás, elutasítás? A turistákat kell megnevelni vagy adjuk nekik a belvárosokat?
Európa erdei lángokban állnak, és a klímaváltozás ront a helyzeten. Egy tűzoltó alezredes, egy elemző és egy olas-spanyol újságíró beszélgetnek.
