A magyarok egy része úgy tekint az iszlámra, mint valami idegen testre, amely betüremkedik az amúgy keresztény nemzettestbe.Ennél nagyobbat azonban nem is tévedhetnének. Az iszlám a keletkezése óta jelen van Európában. Sőt, a magyar nemzet keletkezése óta is. 

A honfoglaló magyarokkal együtt három muszlim törzs is érkezett a Kárpát-medencébe. Ők voltak a böszörmények, akiknek a neve azt jelenti: muzulmánok. Az Árpád-házi királyok idején a böszörmények kereskedelemre és pénzügyekre szakosodtak a fiatal magyar államban, kincstári jövedelemkezelők, pénzverők és vámosok voltak, illetve bizonyos harcászati feladatokat láttak el, híresen kiváló íjászokat adtak például. Egészen a tatárjárásig megőrizték a vallási autonomiájukat, még az agresszív katolicizálás idején is. Erről több korabeli írásos forrás is fennmaradt muszlim utazóktól, a mór jogtudós és vándorteológus Abu-Hamid al-Garnati al-Andalusi egyenesen azt írta az Árpád-házi  II. Géza királyról, hogy “Ez a király szereti a muszlimokat.” Erről számos történelmi dokumentum tanúskodik, ezekt sorra veszi Szűcs Jenő cikke a Holmi folyóiratban.

De nem csak Magyarországon éltek muszlimok a középkorban, hanem szerte Kelet-Európában illetve Szicíliában, és a mai Spanyolország területén, ahol Al Andaluz néven hétszáz évig uralkodtak az Omajjádok, a központjuk Kordoba volt. Az ókori görög és római irodalom nagy része is muszlim közvetítéssel jutott vissza a nyugati keresztényekhez.

A középkori muszlim világnak köszönhetünk egy sor tudományos vívmányt a filozófiában, az optika terén, a gyógyászatban, csillagászatban és persze a matematikában. 

A középkori európai kalifátusokban kivételes vallási toleranciát gyakoroltak, így például az európai zsidóság a középkorban és a kora újkorban sokkal kedvezőbb körülmények között élhetett, mint a keresztény országokban. 

Az iszlámellensség már a középkorban is politikai fegyver volt, a keresztes hadjáratok például nagyban segítették a gyengélkedő pápaságot abban, hogy megszilárdítsa a befolyását a vele vetélkedő világi uralkodók felett. Az Oszmán Birodalom hódító hadjáratai aztán jelentős lendületet adtak a nyugati keresztények muszlimellenességének. Ezeknek az emlékezetéből táplálkozott sok helyen a romantikus nacionalizmus ellenségképe is.

Ez a pár példa pusztán szemléltei, de nem írja le teljes mélységében azt a ténxyt, hogy a muszlim világ ezerháromszáz éve része az Európai kultúrának. 

De nem beszélhetünk egységes muszlim közösségről: 1a második legnépesebb világvallásról van szó, amelynek közel kétmilliárd követője épp olyan sokféle, mint a keresztények világszerte. 

Safo Omár, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a muszlimok sokféleségéről és az európai politika muszlimellensségéréől is beszélgetett a műsorvezetővel – az interjú itt hallgatható teljes terjedelmében podcast formában..

A kérdésnek fájdalmas aktualitást ad a populista politikában elharapózó muszlimellenesség, valamint az a bénultság, amivel az európaiak Palesztina és Izrael konfliktusát kezelik. 

A Középidő eheti  adásának van egy ikertestvére is: az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogyan mutálódik az antiszemitizmus a 21. században. 

A nyugat-európai kulturális és politkai identitásnak egy DNS-szerű kettős spirálját alkotja az összefonódó antiszemitizmus és a muszlimellensség. 

Egy magyar és egy török vendég csatlakozik Budapestről, Bécsből pedig két osztrák vendég, akik palesztin és bangladesi gyökereik által kapcsolódnak a témához.

Vendégek

Sayfo Omar a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, magyar Közel-Kelet kutató – vele magyarul beszélgettem, amelyet teljes egészében meghallgathattok podcast formában.

Priyanka Hutschenreiter osztrák kulturális antropológus, a londoni SOAS egyetemen doktorált, és a kutatásával, ő az Eurozine projektvezetője. A kutatásaiban dél-ázsiai és európai muszlimok vallásos és szekuláris tapasztalatait vizsgálja queer feminista elméleti szemszögből.

Amani Abuzahra író filozófiából doktorált és az osztrák médiában az egyik legismertebb megszólaló az Iszlám kultúra és a muszlimellenes rasszizmus témáiban. 

Zeynep Feriha Demir kulturális menedzser, a műsorunk egyik gyártásvezetője, és mellete fesztiválok és filmrpojektek felelőse, így például a BalkanDance kollektíváé. Zeynep Isztambulban nevelkedett, de pár éve Budapesten tanult és dolgozik.

Köszönjük az Alte Schmiede Kunstvereinnak és az Andrássy Egyetemnek, hogy vendégül láttak minket! 

Ez a műsor az Eurozine és a Display Europe produkciója. Média partnereink a bécsi Okto TV és Magyarországon az Átlátszó.

Ez a talk show az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.

A műsorban kifejtett nézetek és vélemények csak a felszólalóké és a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.