Rosszul indult az iskolai mobilkorlátozás a magyar iskolákban, de szükség van a szabályozásra. Kinek a felelőssége beavatkozin a képernyő-függő gyerekek nevelésébe?

Az iskolai mobilhasználat korlátozását a tanévkezdés előtt pár nappal vezették be anélkül, hogy kitervelték volna, hogyan valósítható meg a többszázezer forintos eszközök biztonságos tárolása. Azóta több iskolában pénzt kértek a telefonmegőrző-szekrények használatáért. Több iskolában a szülőknek kellett gondoskodni a mobiltelefonok tárolásáról. Ezen a héten érkezett a hír, hogy lassanként érkeznek az iskolákban az állami beszerzésből származó egyforma, szürke fémszekrények, amelyeket sopronkőhidán fogvatartottak készítenek – más iskolabútorok mellett.

Arra bonyolultabb válaszolni, hogy hogyan tanítson az iskola médiaismeretet, forráskritikát, digitális tájékozódást az eszközök nélkül. Bár az intézményvezetők és pedagógusok szakmai hatásköre lenne ezt kidolgozni, a folyamat megfélemlítéssel indult már tavaly nyár végén, amikor azonnali hatállyal kirúgták a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatóját, miután egy facebook-posztban elmagyarázta, hogy a törvény 5. Cikkelyének értelmében ők nem fogják elvenni a digitális eszközöket.

A magyar szigor nem kiemelkedő: Kínában törvényileg maximálták napi három órában a gyerekeknek járó videójáték-időt, majd a közösségi médiaplatformokat is időkorláttal sújtották és kötelezték őket erősen megszűrt gyermek-verziók kialakítására.

De nem csak a Kínai Kommunista Párt gyanakszik. Az Európai Bizottság is elkezdett kutakodni a függőséget kialakító algoritmusok ügyében, 2024 tavaszán formális vizsgálatot indított a Facebook és az Instagram ügyében, mert szerintük ezek nem védik kellően a gyermekkorú felhasználókat.

Az elmúlt években sorra jelentek meg riportok és tanulmányok arról, hogy közösségi médiafelületek komolyan károsíthatják a gyerekek énképét, lelki egészségét, és valóban a felhasználók függőségéhez vezetnek. Mit tehet egy felelős felnőtt a gyerekek védelmében, és hát legyünk őszinték, a saját digitális függősége enyhítésére? Erről szól a Középidő legfrissebb adása.

Vendégek

Tóth Karolina Fancy kognitív pszichológus, az Egyesült Államokban tanult és 10 évet töltött az IT szektorban. 2023 óta dolgozik újra Magyarországon, és a Kék Pont Alapítvány Józan November kampányért és a Digitális detox kampányért felel.

Fatima Ursula Kowanda-Yassin pszichoszociális tanácsadó. A bécsi Sigmund Freud Magánegyetemen a környezeti kérdések, az iszlám és a muszlimok kapcsolatát is kutatta. Munkája során tinédzserekkel is foglalkozik, vizualizációs technikákat és szabadtári foglalkozásokat is használ.

Tarnay Kristóf Ábel újságíró, aki több magyar lapnak is ír oktatáspolitikáról. Szegeden nőtt fel, tanulmányai alatt a Független Diákparlament tagja volt és részt vett a 2018-as diáktüntetések szervezésében is.

Julia Dier Bécsben működő pszichoanalitikus terapeuta és az Ergon Verein egyik alapítója, amely a médiafüggők kezelésére szakosodott.

Produkció

Média partnerekink a bécsi Okto TV és Magyarországon az Átlátszó.

Ez a talk show az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.

Fontos, hogy a kifejtett nézetek és vélemények csak a felszólalóké és a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.

Köszönjük az Alte Schmiede Kustvereinnak és a Budapesti Andrássy Egyetemnek, hogy vendégül láttak minket!