A legtöbb európai azonban szeret utazni – különösen azok, akik megengedhetik maguknak. A népszerű európai városok azonban nem igazán engedhetik meg maguknak, hogy ennyi turistát fogadjanak. Erről szól a Középidő legfrissebb adása.

Kezdjük mindjárt Velencével, amelynek 55 000 lakosa van, és évente 20 millió turista keresi fel. Velence a középkori építészet lélegzetelállító remekműve – de a legtöbb idelátogató tengerjáró turistahajóval érkezik és csak pár órát tölt a városban. Ezek a villámlátogatások aránytalanul kevés hasznot hoznak a helyi gazdaság számára, de megterhelik a közlekedést, a köztereket és az infrastruktúrát. Enny idő alatt nem történik érdemi kulturális érintkezés; ez legfeljebb arra elég, hogy az ember egy pipát véssen a bakancslistájára.

Velencében kevés a munkalehetőség a turizmuson kívül, a lakásárak viszont az egekben járnak. Sok lakóházat átalakítottak rövid távú kiadásra, így a megfizethető bérlemények eltűntek a lakáspiacról. Emiatt a város elnéptelenedik: az állandó lakosok száma az elmúlt 3 évtizedben 120 000-ről 55 000-re csökkent. Jonathan Keates, a „Velence veszélyben” kezdeményezés elnöke szerint ha a lakosság száma 40 000 fő alá csökken, Velence nem lesz többé életképes, élő város, hanem csak egy szaknzen, önmaga kimerevített képe. 

Amszterdam az utóbbi években „Észak Velencéje” lett, a maga évi 20 millió turistájával. A buliturizmus központja a híres vöröslámpás negyed, valamint a legálisan füvet árusító kávézók, de a látogatók a történelmi óváros utcáinak nagy részét benépesítik. 

Ez pedig igen ismerős lehet számos kelet-európai nagyváros, így például Budapest lakói számára is, ami az európai Top15 város között szerepel a maga évi 3 millió 200 ezer látogatójával, amely elemzők szerint lesz ebből még évi ötmillió is 2030-ig. 

Budapesten a kerületi önkormányzatok próbálnak beavatkozni az áldatlan állapotoka, Terézvárosban nemrég népszavazást tartottak, amelynek értelmében 2026-tól betiltani tervezik a rövid távú lakáskiadást, népi nevén, az AirBnb-ztetést. 

Európában másutt is próbálkoznak hasonló szabályozással, de a holland kormány az elriasztással is megpróbálkozot: kifejezetten a 18 és 35 év közötti angol férfiakat célozta meg a reklámkampány, amely figyelmezteti őket, hogy maradjanak távol Amszterdamtól. 

Az európai bérvákuum miatt az árak radikálisan különbözőek a kontinensen, és sokan utaznak csak azért egy “olcsóbb” országba, hogy végre egyszer úrnak érezhessék magukat. Bár a dél- és kelet-európai országoknak ebből nagy bevétele származik, ez valójában ez megborítja a helyi gazdaságot, különösen a lakáspiacok, a tömegközlekedés és a kulturális élet terén. És akkor még nem is beszéltünk arról, amikor kormányközeli self-made vállalkozók beszállnak ebbe a buliba.

Turistaözönben fuldoklik Prága és Budapest, ahogy Mallorca vagy Barcelona is, ezért több helyen a lakosok tiltakozni kezdtek, és korlátozni akarják a beutazó turisták számát.

Vendégek

Júlia Isern mallorcai bennszülött, foglalkozását tekintve jogász, és az EU kljmaszövetségének mallorcai nagykövete. Egyúttal a „Kevesebb turizmus, több élet” szóvivője. Ez a platform sikeresen a közbeszéd homlokterébe helyezte a túltolt turizmus kérdését.

Kádár Bálint a Kortárs Építészeti Központ vezetője, építész, kurátor és urbanisztikai kutató. Évtizedek óta kutatja a városi turizmust, többek között Bécsben, Prágában, Budapesten, de Mallorcán is.

Alan Godsave londonban született, de az elmúlt 25 évben Közép- és Kelet-Európában élt és dolgozott. Tagja a brit Chartered Institute of Marketingnek, és a Budapesti International Business School programigazgatója. 

Produkció

Ez a műsor az Eurozine produkciója. Ha még nem hallottál az Eurozine-ről, akkor spuri, azonnal nézd meg a weboldalunkat! Ez a remek online magazin hiányterméket árul, méghozzá ingyen: minőségi lassú újságírást mindarról, amiről érdemes az embernek gondolkodni. Európa-szerte 100-nál is több partnerlapot szemlézünk és fordítunk angolra, illetve saját tartalmainkkal mutatjuk az utat a digitális zajban. 

A talk show az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.

Fontos, hogy a kifejtett nézetek és vélemények csak a felszólalóké és a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.

Köszönjük a CEU budapesti könyvtárának, hogy vendégül látott minket!