Középidő

Osztrák-magyar beszélgetős műsor európai ügyekről és mindarról, amire Európának jobban kellene ügyelnie.

magyar nyelvű adás

Meddig mehet el a tiltakozás?

A Momentumosokra rájár a rúd. Októberben két év felfüggesztettet kapott egy rabszolgatörvény elleni tüntetésen eldobott füstgyertyáért Fekete-Győr András és Szarvas Koppány Bendegúz. Donáth Annát kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az ügyészség, amiért az Iványi Gábor egyházát, a Magyar Evangéliumi Testvérközösséget meghurcoló NAV-os razzia idején ő is ellenállt a razziázóknak, akik nem akarták beengedni az újságírókat és politikusokat.

2023-ban pedig több tucat diák ellen indult eljárás a kordonbontós tüntetések után – ahol a rendőrség bőkezűen mérte a könnygázt és többen, köztük a parlamenti képviselő Hadházy Ákos is vérző fejjel támolygott haza a rendőri intézkedés után. Egy 16 éves résztvevőnek különösen érdekes vádalkut kínáltak: „Lezárták volna az eljárást egy kordonbontó diák ellen, ha cserébe egy évig nem megy tüntetésekre”. Sas Bíborka állítólag egy üres pet-palackot dobott el – a vádalkut nem fogadta el.

Mindeközben tanárokat rúgnak ki és intézményvezetőket távolítanak el, amiért politikai véleményüknek adnak hangot egy összeomló oktatási rendszerben.

De a tüntetők elhallgattatását nem a Fidesz találta fel. Demszky Gábor budapesti főpolgármestersége idején, 2006-ban egyazon napon zárták el a Városháza parkot a tüntetők elől, korlátozták a gyülekezési jogot, illetve a gazdatüntetések korlátozására kitiltotta a traktorokat Budapest belvárosából. Az őszödi beszédet követő tüntetések aztán gyorsan eszkalálódtak, és egy ponton a vízágyú mellé előkerültek a gumilövedékek is.

A hazai tüntetési táncrend nagy változásokon ment keresztül az elmúlt húsz évben, és ahogyan egyre szorosabbra záródik a NER vasmarka, úgy vált a hazai közönség egyre határozottabbá – vele pedig a törvényi szabályozás és a hatóságok egyre szigorúbbakká. A kétharmados Fidesz-kormány sok más mellett gyakorlatilag ellehetetlenítette a munkavállalók legfontosabb tiltakozási eszközét, a sztrájkokat.

De a tiltakozások formái és tétjei radikálisan különböznek világszerte. Iránban 2022 óta legalább 550 tüntetőt öltek és több mint 19 ezer embert börtönöztek be a hatóságok, akik éppen a nőkkel szembeni hatósági erőszak miatt tiltakoztak. És ez Iránban még egészen laza eredmény a 2019-es 1500 halotthoz képest. Mindeközben Nagy-Britanniában a kormány börtönnel fenyegeti a klímaválság miatt aggódó tiniket, akik aszfaltutakhoz ragasztózzák magukat, illetve valaki leveskonzervvel dobálnak meg üveglappal védett festményeket.

A Középidő mai adásában egy ukrán újságíró, egy brit szerkesztő és egy osztrák klímaaktivista beszélgetnek a tüntetések formájáról, tétjeiről, és hogy meddig mehet el a tiltakozásban az egyszeri állampolgár.

Vendégek

Emma Reynolds, a Fridays for Future ausztriai aktivistája
Yana Sliemzina, a Gwara Media újságírója, aki az ukrajnai Harkivban dolgozik,
Martin Bright az Index on Censorship szerkesztője, aki korábban az Observer és a New Statesman rovatvezetője volt, és az Official Secrets című film egyik ihletője.
A beszélgetést a varsói Osztrák Kulturális Fórum látta vendégül.

A teljes adást megtekinhető az eredeti otthonában, a Display Europe.eu oldalon 15 nyelvű felirattal, illetve angolul az Eurozine magazinban. Ez a műsor az Eurozine és a Display Europe produkciója. Média partnerek a bécsi Okto TV és Magyarországon az Átlátszó.hu.
Ez a talk show az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.
Az itt a kifejtett nézetek és vélemények csak a felszólalóké és a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.
Köszönjük a varsói osztrák kulturális fórumnak, hogy vendégül látott minket!

Megosztás