Középidő
Osztrák-magyar beszélgetős műsor európai ügyekről és mindarról, amire Európának jobban kellene ügyelnie.
Ki állítsa meg az adatkufárokat?
Az internet az emberiség egyik legnagyobb találmánya – olyan lenyűgöző technológiai áttörések mellett, mint az eke, a vízöblítéses vécé, a demokrácia és az intim betétek. Ugyanakkor a digitalizáció a feje tetejére állította a világot, és nem csak a jó értelemben.
Minden korábban érvényesnek hitt jelentés, megszokás átalakul. Az online vásárlás példátlan kénylelmet ígér a fogyasztónak. Cserébe a digitális kereskedő monstrumok korlátozzák a piaci versenyt, sokszor rémesen bánnak az alkalmazottaikkal, a sok házhozszállítás pedig rengeteg plusz szennyezéssel jár és többletszemetet termel. És ez csak pár példa a sok-sok etikai, gazdasági és ökológiai kérdés közül.
79%
Év végéig még
21 125 027 forint
hiányzik a
költségvetésünkből.
Támogasd az Átlátszó
tényfeltáró munkáját!
Hogy lett a világinternetekből ez a rémregény?
A Big Tech kifejezés 2013 körül kapott lábra – akkoriban már közgazdászok figyelmeztettek arra, hogy a túl laza szabályozás jelentős hatalomkoncentrációhoz vezethet a digitális piacokon. A 2007-2008-as pénzügyi válságban ugyanis, amhogyan a hagyományos üzleti modellek megrendültek, a digitális kereskedelem és reklámipar véres kézzel gyarmatosította ezeket a területeket az éppen felnövő, ezredfordulós generáció körében.
A Big Tech kifejezés aztán egészen új, baljóslatú felhangot kapott a 2016-os amerikai választások idején, amikor illegális orosz beavatkozásra derült fény. Többmillió felhasználó adataival kereskedtek közösségi médiaplatformok, amit aztán a rosszhiszemű vásárlók a választók célzott befolásolására használtak fel.
Az uralkodó üzleti modell a figyelem gyarmatosításán, a függőség kialakításán és az adataiddal való kufárkodáson alapszik.
És mivel az okoseszközeinket mindenhová magunkkal hurcoljuk, akinek elég hatalma van hozzá, számoltalanul figyelhet meg minket, bármilyen helyzetben.
Ki szabályozhat?
Fontos különbség az Egyesült Államok és az Európai Unió között, hogy az USA régóta vonakodik alaposan szabályozni a digitális üzletet. A 90-es években ez a hozzáállás még az új iparág növekedését volt hivatott ösztönözni. Mára ez bénító hiányosság. Az EU viszont élen jár a fogyasztóvédelem, az adat- és biztonsági szabályozás terén, és az idén kezdődött parlamenti ciklusban sok képviselő reméli, hogy alaposabban be tudnak majd avatkozni a digitális politika területén.
Vendégeink
A mai adásban egy aktív és egy volt EP képviselő, illetve egy digitális stratéga beszélget politikai beavatkozásról, kritikus infrastruktúráról és arról, mit kellene az EU-nak tennie.
Christian Ehler német politikus, 2004 óta az Európai Parlament képviselője az Európai Néppárt színeiben. 2022 óta vezeti a parlament STOA nevű, a tudomány és technológia jövőjével foglalkozó testületét. Ő hívta meg a Középidő stábját a brüsszeli Európa Parlamentbe beszélgetni. Nem gyakran látunk ilyet Magyarországon, hogy konzervatív politikus elébe megy a kérdésnek.
Karen Melchior dán politikus, a 2019-2024-es Európai Parlament leköszönt képviselője. Az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportjának, a Renew Europe-nak a tagjaként dolgozott idén nyárig.
Alice Stollmeyer a Defend Democracy alapítója és ügyvezető igazgatója. Korábban politikai tanácsadó és digitális stratéga volt, most a demokrácia, a technológia és a hibrid fenyegetések témakörében dolgozik.