
Saját sírját ásta meg a könyvtárszakma?
A könyvtárak kulcsfontosságú technológiát szolgáltatnak, de a digitalizáció alájuk vágott. Hogyan alkalmazkodnak a képernyő korához?
Már az újvidéki tragédia előtt is botrányok lengték körbe a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását. Aztán november 1-jén leszakadt a nemrégiben felújított Újvidéki Vasútálomás előteteje, a lezuhanó betontömeg 16 ember életét követelte és sok sérültet hagyott maga mögött. A tiltakozásra a kormány erővel reagált: ráküldték a rendőröket a tiltakozókra, akik elagyabugyálták a belgrádi színészhallgatókat. Ezzel pedig végleg elszabadultak az indulatok.
A Középidő új adásában Újvidéken beszélgetnek OTPOR-alapítók és mostani tiltakozók:
Idestova fél éve tartanak a tiltakozások, blokád alatt vannak az egyetemek. A megmozdulások egészen különleges formákat is öltöttek: egymást érik a gyalogos zarándoklatok, a politikai biciklitúrák, egy ponton gazdálkodók traktorokkal csatlakoztak a tiltakozókhoz, hogy a gépeikkel védjék őket a tömegbe hajtani próbáló autósoktól.
Bár számos vezető pozícióból lemondtak, lemondattak embereket, a hatalmat 2012 óta kezében tartó Alexandar Vucsics egyelőre semmilyen felelősséget nem vállalt.
Vucsics nagy politikai túlélő, aki 2012 óta előbb miniszterelnökként, később államelnökként egyre rövidebb gyeplőn tartja a politikai életet. Vucsics a szélsőjobboldalon kezdte a pályáját, első országos kinevezését 1998-ban kapta, akkor két évig információs miniszterként szolgált a Milosevics-érában; miközben javában dühöngött a Délszláv háború, ő vasmarokkal irányította az ország médiáját, Rogán Antal mai pozíciójához hasonló helyzetben és hasonló módszerekkel.
2000 óta saját politikai birodalmat épített és 2012 óta folyamatosan építi le a demokratikus intézményeket és az érdekérvényesítést Szerbiában. A korábbi választásokon alaposan dokumentáltak széleskörű csalásokat; az évtizede tartó tiltakozásokkal szemben a rendőri erőszak nem ritka, és nem is visszafogott.
Szerbia nem tagja a EU-nak, de több mint egy évtizede tagjelölti státuszban van. A csatlakozási folyamat nem nagyon halad semerre, de nem is fordult vissza, dacára az egyre nyíltabb elnyomásnak, amiben Szerbia lítiumkészletei is szerepet játszhatnak. Az Átlátszó nemrégiben riportfilmjet közölt a boszniai lítiumbányákról:
Persze a szerbek nem mostanában kezdték a tüntetősdit, jelentős türténelmi hagyománya van a politikai ellenállásnak. Nem kell a partizánokig visszamenni: a Milosevics-rendszerben, éppen Vucsics első minisztersége idején jött létre az OTPOR mozgalom, akik nemzetközi hírnévre tettek szert. Ma többek között egykori OTPOR-tagok is csatlakoznak, hogy átbeszéljük: mit tanultak a korábbi tapasztalatokból, és miben teljesen más, teljesen új ez a mostani tiltakozás.
Branka Ćurčić újságíró, a kuda.org média központ programfelelőse és a kuda.read oldal szekresztője. 2006 óta dolgozik a CK13 ifjúsági központ fenntartásán, ahol többek között a diák aktivizmust és önszerveződést is támogatja.
Višnja Vukajlović harmadéves díszletmérnök hallgató az Újvidéki Egyetem Műszaki Karán. November óta részt vesz és szervezi az egyetemfoglalásokat, blokádokat.
Aleksandar Reljić dokumentumfilmes és újságíró. Huszonéve készít filmeket az az egykori Jugoszlávia nemzetiségi viszonyairól, a nacionalizmusról, háborús bűnökről, és persze a délszláv háborúról és annak örökségéről. Legutóbbi filjének a címe “Süketítő csend” a szerbiai diákmozgalmak történetét dolgozza fel.
Dejan Tomka hangmérök, podkaszter, aktivista és tartalomkészítő Belgrádban él és aktívan részt vesz a mostani diákmozgalmakban is, ahogyan korábban, maga is diákként a kétezres évek óta – úgy az utcán mint az online térben.
A mai beszélgetést az Újvidéki Foto Storm Media Podcast Stúdióban vettük fel, köszönet érte az Újvidéki Opens Ifjúsági Központnak.
Az Átlátszó.hu hónapok óta tudósít a szebiai megmozdulásokról, ahogyan a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztésén feltárt korrupciós ügyekről és visszaélésekről. Az Átlátszó csatornáján több helyszíni riport is megjelent a tüntetésekről és a Szerbiában és Boszniában tervezett, botrányos lítium bányákról is.
De ez a munka korántsem biztonságos: a magyar kormány legújabb független médiát célzó elnyomó akciója mélyen húsba vág az Átlátszónál is, akik a független újságírói, tényfeltárói munkájukat finanszírozzák részben nemzetközi projektekből. Ennek az úgynevezett “tavaszi nagytakarítási” akciónak épp az a célja, hogy az ilyen ügyek, mint a Belgrád-Budapest vasútvonal botrányai, ne derüljenek ki. Most minden korábbinál jobban számít a támogatásotok. Ha tudtok, támogassátok adománnyal az Átlátszót!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
A könyvtárak kulcsfontosságú technológiát szolgáltatnak, de a digitalizáció alájuk vágott. Hogyan alkalmazkodnak a képernyő korához?
A MoHu megjelenése rontott a hulladék-helyzeten, egy aránylag jól működő szemétpiacot tett rosszabbá az állami óriáscég.
EP képviselők és egy digitális stratéga beszélnek arról, kinek és hogyan kell beavatkozni a szupermonopóliumok felé haladó digitális térben.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!