2023-ban vette át a MOHU a magyarországi hulladékkezelést, amelyre 35 éves koncessziót kapott. A magyar olajcég ezzel a profilbővítéssel akarhatja a szén-dioxid semlegesség célkitűzését elérni anélkül, hogy a kőolaj- és földgáz bizniszen bármit is visszavenne. A MoHu célja elviekben az, hogy az Európai Unió Körforgásos Gazdasági Irányelvét valósítsa meg Magyarországon. Ennek az irányelvnek nagy vonalakban az a célja, hogy az anyag- és hulladékgazdálkodást új alapokra fektesse, csökkentse a szeméthegyeket, serkentse az újrahasználást és újrahasznosítást, amikkel az unió rosszul áll.

2022-ben az EU 2230 millió tonna szemetet termelt ki magából. Ez egy főre számítva évi 4991 kiló, azaz majdnem öt tonna szemét fejenként. Árnyalja a képet, ha hozzávesszük, hogy ennek mindössze 9%-a háztartási szemét, azonban mindjárt 38%-a az építőiparban keletkezik.

Mi lesz a fejenként 5 tonna szemetünkkel?

A szelektív hulladék tekintélyes részét exportáljuk EU-n kívüli országokba. Az Európai Unió tagállamai 2020-ban több mint hússzor annyi műanyag hulladékot exportáltak Törökországba, mint 2016-ban. Négy év alatt több mint hússzoros növekedés.

Az Eurostat szerint 2021-ben az EU vas- és acélszemét exportja 19,5 millió tonnát tett ki, ami az EU-ból származó összes hulladék kivitel több mint fele volt (59%). A fő célország Törökország volt, ahová több, mint 13 millió tonna vas- és fémhulladék érkezett, az EU-ból kipenderített szemét mintegy kétharmada (67%).

Az unió ugyanis elég hatékony szabályozások alkotásában, az előírások megvalósítása azonban a tagállamoktól függ, és sokaktól nem áll távol, hogy a problémát egyszerűen arrébb tolják.

Hogy áll a MoHu, amely a hazai megvalósításra vállalkozott?

A 35 éves állami koncesszió értelmében a helyi hulladékkezelő cégek már csak a MoHu-val szerződhetnek, és tavaly nyáron már több önkormányzat is fellázadt a piacot uraló óriáscég szabta nyomott árak miatt, mivel 2025-re tíz százalékkal kevesebbet akart fizetni a MoHU a beszállítóknak.

Mindeközben az első féléves működése alatt több mint ötmilliárd forintos nyereséget könyvelt el az óriásvállalat, és még állami kompenzációt is igényelt emellé – ennek a részleteit a Transparency International próbálja kiperelni az államból.

A szakemberek visszajelzései azt tükrözik, hogy az addig egészen jól működő magyarországi hulladékgazdálkodást központosították egy piaci szereplő alatt, amitől hirtelen sokkal kevésbé hatékony, ugyanakkor jóval drágább lett a rendszer. Ráadásul éppen akkor szervezték ki az ágazatot egy profitcélú céghez, amikor új termékdíjakat vezettek be és a hulladék-kezelésből származó bevételek megsokszorozódtak. Ezeket azonban már nem az állam, hanem a Mol MoHu zsebeli be – írja a Szabad Európa.

Fülöp István azt írja a HVG-ben:

A Mohu tehát közel harmincszor annyi pénzből gazdálkodhat, mint a korábbi rendszerben a piaci szereplők, a koncesszió első fél évében, a hatásfok mégis alacsonyabb volt a korábbinál. (…) az üveg- és a műanyaghulladék intézményi visszagyűjtése gyakorlatilag megszűnt: 2023 második felében 87, illetve 80 százalékos volt a visszaesés az év első hat hónapjához képest. Papírhulladékból 39 százalékkal, fémből 32 százalékkal csökkent a begyűjtött mennyiség. A szakma valószínűsíti, hogy a fennmaradó hányad a lerakókba került, noha a koncesszió célja épp a deponálás visszaszorítása volna. A Mohu azzal dicsekedik, hogy 2024-ben már emelkedett a mennyiség, csakhogy az még mindig nem éri el a koncesszió előtti szintet.

Hónapokon belül jelentkezett is a probléma a lerakókban: a Pécs melletti, kökényi hulladéklerakó máris jóval gyorsabban telik a monopolizált irányítás óta, mint korábban, és félő, hogy hamarosan nem marad kapacitásuk.

A leglátványosabb gondok a vállalati szemét kezelésénél jelentkeztek, de a lakosság is megkapta a magáét: a palack visszaváltó automaták az első hetekben látványos fiaskókat produkáltak, és a kezdeti gyermekbetegségek után úgy tűnik, egyre határozottabb az igény a hagyományos, kézi visszaváltásra. Ez azonban inkább csak bosszantó kellemetlenség. Nemrégiben a Telex adott hírt több olyan esetről, amelyben a szolgáltató lakatlan ingatlanok után is szemétdíjat akar fizetni.

A legégetőbb kérdés ugyanakkor a veszélyes hulladékok kezelése. A helyzetet bonyolítja, hogy a MoHu nyilvános adatai és például a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének adatai jelentős eltérést mutatnak olyan kritikus tételekben, mint a begyűjtött ólomsavas akkumulátorok számában.

A mai adás vendégei, Brüsszeltől Bécsen át Budapestig változatos formában közelítik meg a hulladékkezelést, és újat mutatnak az újrahasználásban és újrahasznosításban.

Vendégek

Pablo Sanches Cantellas az Európai Közszolgáltatási Szakszervezeti Szövetség, a brüsszeli székhelyű EPSU képviselője. Az EPSU a közalkalmazottakat és a közszolgáltatásokban dolgozókat képviseli Európai és Közép-Ázsiai országokban, illetve az ő szakszervezeteiket koordinálja.

Petra Wintner a Carla projektvezetője a bécsi Caritasnál. A Carla egy szuperturkláló, az áruházaik egyéni felajánlásokból dolgoznak: használható, ép dolgokat gyűjtenek be azoktól, akiknek már nincs rájuk szükségük, majd ezt számos üzletben barátságos áron értékesítik. Ezzel hátrányos helyzetű embereknek adnak munkát, és a lakosság olcsón juthat bútorhoz, lakberendezési tárgyakhoz, ruhákhoz és számos más dologhoz.

Jeney Orsolya a magyar médiában igen járatos emberi jogi szakember, akinek szenvedélye az upcycling, azaz a hulladékanyagok kreatív újrahasznosítása. Az Ursuslupus és Upcycling Productions alapítója, aki csinos és praktikus társkák, ékszerek és kiegészítők készítésével, illetve kézműves műhelyekkel népszerűsíti a körforgásos gazdaság elveit. Orsi Nagykárolyban és Debrecenben nőtt fel, jelenleg Budapesten él.

Produkció

Ez a műsor az Eurozine és a Display Europe produkciója. Média partnereink a bécsi Okto TV és Magyarországon az Átlátszó. Ez a talk show az Európai Unió Kreatív Európa Programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával készül.

Fontos, hogy a kifejtett nézetek és vélemények csak a megszólalóké és a szerzőké, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé értük.

Köszönjük a Kaffesatz közösségi kávézónak és a Gleis 21 háznak, hogy vendégül látott minket a bécsi Sonnwendviertelben!

További források

https://hvg.hu/360/20250204_mohu-mol-shredder-csanyi-hulladekgazdalkodas

https://telex.hu/gazdasag/2025/02/03/mohu-szemetszallitas-szuneteltetese-hulladek-nagymama-ures-ingatlan-szabalyozas-kuka-lemondas